J/12029

BESZÁMOLÓ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA

A MAGYAR RÁDIÓ KÖZALAPÍTVÁNY

2009. JANUÁR 1. - 2009. DECEMBER 31.

KÖZÖTTI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Tartalomjegyzék

II. 1. A Magyar Rádió zrt. adóinak és más egységeinek továbbfejlesztése, a

hallgatottság alakulása

II. 1. 1. MR1-Kossuth Rádió

II. 1. 2. MR2-Petőfi Rádió

II. 1. 3. MR3-Bartók Rádió

II. 1. 4. Összegzés a hallgatottságról

II. 1. 5. MR4-Nemzetiségi adások

II. 1. 6. MR5-Parlamenti adások

II. 1. 7. MR6-Regionális, nemzetiségi és külföldi adások (Renek)

II. 1. 8. MR-On-line

II. 1. 9. Archívum

II. 1. 10. Adáslebonyolítás

II. 1. 11. Zenei együttesek

II. 2. Nemzetközi kapcsolatok és pályázatok

II. 3. Humánpolitika

II. 4. A Magyar Rádió zrt. gazdasági helyzete

III. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 2009. évi

működése

III. 1. A kuratóriumi munka a számok tükrében

III. 2. A kuratórium által végzett szakmai munka

III. 2. 1. Negyedéves gazdasági beszámoló

III. 2. 2. Az Antenna Hungária Zrt-vel a digitális földi műsorszóró

platformokon való megjelenés szerződéses feltételeinek kialakítása

III. 2. 3. Kossuth frekvencia

III. 2. 4. A Magyar Rádió zrt. elnökének megbízási díjáról

III. 2. 5. A Magyar Rádió zrt. általános likviditást biztosító hitelkeret-

szerződés megszüntetése

III. 2. 6. Épületrekonstrukciós program

III. 2. 7. A Magyar Rádió zrt. bér- és prémiumrendszere

III. 2. 8. Végkielégítési gyakorlat a Magyar Rádióban

III. 2. 9. A Benczúr utcai ingatlanról

III. 3. A Magyar Rádió Közalapítvány gazdálkodása

Mellékletek

I. Bevezető

A Magyar Rádió Közalapítvány az 1996. február 27-i megalapítása óta tizennegyedszer tesz eleget a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. (Mtv.) 62 § (4) bekezdése előírásának azzal, hogy benyújtja beszámolóját a Magyar Köztársaság Országgyűlésének.

Jelen beszámolóban a vizsgált időszak kezdő napja 2009. január 1-je, zárónapja pedig 2009. december 31-e.

A tavalyi beszámolóhoz hasonlóan ismét megemlítjük, hogy továbbra is várattak magukra azok a technikai jellegű módosítások a Magyar Rádió Közalapítvány Alapító Okiratában, melyek lehetővé tennék, hogy a Közalapítványt a Fővárosi Bíróság kiemelten közhasznú szervezetként jegyezze be. Miután az alapítói jogokat a Magyar Országgyűlés gyakorolja, a bejegyzés előfeltételeként megkövetelt módosításokat is csak a Parlament hozhatja létre országgyűlési határozat formájában. A mulasztást már az Állami Számvevőszék is többször szóvá tette, legutoljára a 2007 decemberében elkészült jelentésében (Ltd. az ÁSZ jelentés 20. oldalán a Kormánynak címzett javaslat 4. pontját: „készítse elő az OGY számára a közalapítványok közhasznú szervezetként történő bejegyzését.”)

A 2009-es év a Magyar Rádió zrt. és a Közalapítvány életében is kiegyensúlyozottan telt. A Kossuth rádió még 2007 nyarán beszélgető rádióvá vált, rengeteg élő adással, ezek által lehetővé téve a napi eseményekre való gyors reagálás. A Petőfi rádió (MR2) a fiatalok zenei profilú adójává lett, a Bartók rádió (MR3) továbbra is az igényes kultúrát közvetíti. Mindezekről részletesen néhány lappal hátrább tájékozódhatnak a tisztelt képviselők.

A Rádió és a kuratórium gazdálkodása kiegyensúlyozott, a Magyar Rádió zrt. előreláthatólag nyereséggel fogja zárni a 2009-es évet.

II. A Magyar Rádió zártkörűen működő részvénytársaság

II. 1. A Magyar Rádió zrt. adóinak és más egységeinek továbbfejlesztése, a hallgatottság alakulása

A Magyar Rádióban az új műsorstruktúra kialakítása 2006 őszén kezdődött el, amikor is sor került az egyes adók profiljának újraalakítására. Ez a folyamat 2007 végére befejeződött. A vizsgált időszakban - 2009-ben - a működés során szükségessé vált korrekciók elvégzése volt a feladat.

Az MR1 - Kossuth Rádió hír-, információs- és beszélgetős adóként a 30-70 éves korosztályt szólítja meg. Mindazokat, akik fogékonyak a társadalmi, gazdasági, vagy éppen politikai történések iránt.

Az MR2 - Petőfi Rádió a 40 év alatti, minőségi könnyűzenét kedvelő korosztály adója.

Az MR3 - Bartók Rádió a klasszikus zene kedvelőinek szól.

Az új műsorstruktúra kialakításának eredményeként, a Magyar Rádió évek óta tartó közönségvesztése megállt, ugyanakkor ezáltal differenciálta és fiatalította fő adóinak közönségét.

II. 1. 1. MR1-Kossuth Rádió

Az MR1-Kossuth Rádió vonatkozásában, az új műsorstruktúra kialakítása már a 2009-et megelőző évben lezajlott, így 2009-ben lényeges változtatásra nem került sor.

Természetesen, a működés során szükségesnek bizonyult korrekciókat a menedzsment elvégezte. Ezek közül az egyik említésre méltó „A Hely” című riportműsor elindulása, mely a hazai rádiózásban igazán kuriózumnak számít. Az új gyermekműsor-sorozatot, a „Vacka Rádiót” esti időpontra helyezték át, ahol a napi mesével és gyermekzenével együtt, félórás gyermeksávot sikerült kialakítani. Megújult a „Hajnali” című, népzenei műsor is.

A Művészeti Produkciós Szerkesztőség több mint 50 irodalmi műnek készítette el a rádiós adaptációját ebben az időszakban. A Rádiószínháznak 2009-ben 799 adása volt. Jelentős, hogy a magyar irodalom mellett, a világirodalom is helyet kap az adott műsorokban.

2009-re az is kiderült, hogy a „Rendszerváltoztatók - 20 év után” című sorozat minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A „Déli krónika” ismét az ország leghallgatottabb rádióműsorává vált. A konkrét műsorokon kívül pedig, még legalább 3-4 (pl. „Közelről”, „Vasárnapi Újság”) műsorban megjelenik az egyházi, hitéleti tematika.

Az adó korrekt választási műsorokat sugárzott az EP képviselőválasztás idején, mely műsorokkal kapcsolatban írásbeli kifogást nem kapott a Magyar Rádió.

Az MR1-Kossuth Rádiót sohasem jellemezte a főváros-centrikusság. Budapest mellett, a „vidéki Magyarország” és a határon túli magyarok tájékoztatására, műsorokkal való kiszolgálására ugyanolyan hangsúlyt fektet a menedzsment.

A Kulturális Szerkesztőség - nemcsak kultúra-közvetítőként, hanem kultúra-teremtőként is érezhetően nagy hangsúlyt helyez a magyar kultúra értékeinek bemutatására. Nyilván az effajta műsoroknak nincs akkora hallgatottsága, mint évtizedekkel ezelőtt, de ez nem azt jelenti, hogy ne volna rájuk szükség.

2009-re megvalósult, hogy az MR1-Kossuth Rádióban a híreket csak megfelelő mikrofonengedéllyel rendelkező hírszerkesztők mondják, hiszen ennek az adónak ma, a hír- és tájékoztatási területén a legmértékadóbb és a leggyorsabb tájékoztatási eszköznek kell lennie.

A Magyar Rádió zrt. menedzsmentje törekszik arra - és ez nyilvánvaló volt 2009-ben is -, hogy minél több ún. hiteles hang szólaljon meg a közszolgálati intézményben.

II. 1. 2. MR2-Petőfi Rádió

Az MR2-Petőfi Rádió az az adója a Magyar Rádiónak, mely szinte teljes mértékben megváltozott. (Erről részletesen a tavalyi, illetve tavalyelőtti országgyűlési beszámolóban volt szó.) Vitathatatlan, hogy az MR2-Petőfi Rádió 2009-ben immár megkerülhetetlen szereplője volt a hazai könnyűzenei és kulturális életnek.

A vizsgált időszakban tehát, az adó folytatta a korábban kialakított műsorpolitikáját, melynek az az elsődleges célja, hogy a fiatalabb korosztályoknak olyan minőségi zenét sugározzon, amelyet más, országos hatókörű rádió kínálatában nem találnak meg. Emellett az adó 2009-ben szintén nagy hangsúlyt helyezett a fiatal magyar tehetségek megszólaltatására is. Az MR2-Petőfi Rádión, a zene mellett folyamatosan kulturális, sport és közéleti információk is elhangoznak.

Meg kell említenünk azonban, hogy az adó teljes átstrukturálása a társadalom egy jelentős rétegében hallgatottság vesztéssel járt - jó néhány, több évtizeden át sugárzott népszerű műsor megszüntetése miatt -, amelynek kompenzálása 2009-re is csak részben sikerült.

Tény ugyanakkor, hogy az MR2-Petőfi Rádió zenei kínálata a vizsgált időszakban sem volt hallható más, hasonló hazai médiumokban. Értéket hordozó, ugyanakkor szórakoztató is volt. Az adó adatbázisa folyamatosan bővült, megtartva továbbra is az 5 főbb zenei stíluskategóriát.

Az MR2-Petőfi Rádió hallgatói naponta 30% fölötti arányban hallhatnak magyar zenét. A kezdeti, tematikus műsorok mellett, 2009-ben több új műsorelemmel gazdagította kínálatát („Akusztik” - ez a műsor a hazai könnyűzenei élet szereplőit mutatja be, „Bombafilm” - filmajánló, mely a heti mozi premierekhez igazodik, „Passzport”- világzenei műsor).

Az adó a vizsgált időszakban is folytatta a programját népszerűsítő, korábban megkezdett turnésorozatát, melynek határon túli állomások is részét képezték. A legnagyobb hazai fesztiválokon saját színpaddal vett részt. 2009-ben jelentősen megújult a csatorna internetes oldala is, valamint - hasonlóan az előző évhez - ebben az évben is megjelentetett két, hazai előadókat tartalmazó válogatáslemezt.

Folyamatos volt a hírek rendszeres elemzése is, mely a már korábban kialakított, szakmailag magas színvonalú hírszerkesztői stáb munkájának köszönhető.

Összefoglalva: az MR2-Petőfi Rádió hallgatottsága az össznépesség körében jelentősen csökkent, saját célközönsége körében viszont 2009-ben is növekedett. Ezért sem tévesztendő szem elől, hogy az adó hallgatói egy részének ez a csatorna nemcsak „zenél” - a maga sokrétegűségében, hanem egyetlen hírforrásként is szolgál. Adón belüli közszolgálati kötelezettségeinek is leginkább ezen a területen tudott eleget tenni.

Mivel az MR2-Petőfi Rádió hallgatóinak legnagyobb része már az internetes korban szocializálódott, így a vizsgált időszakban is egyre népszerűbbé vált az adó jelentősen megújult internetes oldala, a www.mr2.hu, mely lehetőséget teremt az elhangzottak újrahallgatására, valamint a tematikához kapcsolódó, hasznos információk megismerésére is. A honlap egyben zenei híroldal is.

II. 1. 3. MR3-Bartók Rádió

A vizsgált időszakban az adón nem történt lényeges változás, két kisebb módosítást kivéve. Az egyik az Eurorádió éjszakai „Notturno” műsora, mely 2009. január 1-jétől kétórás, bonthatatlan blokkokban kerül sugárzásra. Így az éjszakai műsor kezdési időpontját hétköznapokon 0:05 óráról 24:00 órára kellett előrehozni. A hosszabb műsorfelületen lehetőség nyílik teljes jazzkoncertek sugárzására, vagy akár hosszabb terjedelmű, kortárs művek bemutatására is.

A másik változás a műsorstruktúrában, hogy 2009 decemberétől az adó újra sugároz népzenei témájú műsorokat.

Az MR3-Bartók Rádió 2009-ben is aktívan részt vett a magyar (klasszikus) zenei élet eseményeiben, s törekedett nemzetközi kapcsolatai fejlesztésére és kihasználására. Néhány fontos állomás:

Haydn Magyarországhoz való kötődése okán, a Haydn-évet a kulturális kormányzat is kiemelt évfordulóként kezelte. Ily módon az MR3-Bartók Rádió a magyarországi Haydn-év egyik főszereplőjévé vált. 2009. május 31-én, 12 óra és 24 óra között, Európa hét országából, kilenc helyszínről közvetített hangversenyeket az adó. A KLASSZ Zenei Iroda és az MR3-Bartók Rádió 2009. május 29-e és 31-e között első ízben rendezte meg a négy hangversenyből álló, háromnapos fesztivált Eszterházán. De Haydn muzsikája megszólalt a Magyar Rádió Márványtermi koncertjeinek keretében is.

2009 őszén, Haydn, Mendelssohn és Bartók műveiből zongoraversenyt rendezett az MR3-Bartók Rádió. A döntőben a versenyzők világhírű fiatal művészekkel léphettek fel november 18-án és 19-én, a Magyar Rádió 6-os stúdiójában.

A vizsgált időszakban több száz hangversenyt közvetített az adó, különböző magyarországi helyszínekről. A hangverseny-közvetítések jogának több mint felét barter-szerződések biztosították. Élő közvetítést adott az Új Magyar Zenei Fórum első ízben megrendezett zeneszerző versenyéről.

2009-ben az MR3-Bartók Rádió honlapján ismét hozzáférhetővé vált a kortárs magyar zeneszerzőket bemutató adatbázis. 16 kortárs magyar mű stúdiófelvétele is elkészült. Elkészült a „Zenebeszéd” című sorozat hat adásának nyilvános felvétele, mely 2010 februárjától kerül adásba.

Az MR3-Bartók Rádió valójában a társadalom egy szűkebb rétegének a rádiója, de értéket és minőséget közvetít, így föltétlen szükség van rá.

II. 1. 4. Összegzés a hallgatottságról

A Magyar Rádió zrt. hallgatottságának alakulása évről évre

Az új műsorstruktúra kezdete óta a Magyar Rádió zrt. évek óta tartó közönségvesztése megállt. A közszolgálati Rádió a műsorváltozás okán szembe tudott menni az országos adók csökkenő közönség-trendjével és 2009-re sikerült stabilizálni a közönségét.

A Magyar Rádió összteljesítménye mögött a három adó eltérő viselkedése húzódik meg. Az MR1-Kossuth Rádió érdemben növelte a hallgatói számát, az MR2-Petőfi Rádió az összes közönség körében vesztett hallgatókat, s ugyanez mondható el az MR3-Bartók Rádióról is.

A Magyar Rádió adóinak közönségváltása pozicionálási célcsoportjuk körében

Az MR1-Kossuth Rádió közönségaránya a műsorstruktúra megújítása óta folyamatosan nőtt. Ez köszönhető egyrészt a több elért hallgatónak, másrészt a napi több hallgatott percnek. Az adó tehát több hallgatót ér el, akik több időt is töltenek az MR1-Kossuth Rádió hallgatásával.

Az MR2-Petőfi Rádió közönségaránya a műsorváltozást követően, a 40 év alattiak körében több mint kétszeresére nőtt. Köszönhető ez a több elért hallgatónak, valamint hogy az elért hallgatók jóval több időt hallgatják az adót. 2009-ben, amint az ábra is mutatja, enyhe csökkenés volt tapasztalható.

Az MR3-Bartók Rádió esetében, a közönség folyamatos csökkenését 2009-ben sem sikerült megállítani, miközben az adó hallgatásával töltött idő jelentősen növekedett. A Bartók Rádiót, mint rétegadót, kevesebben hallgatják, viszont igen intenzíven.

A Magyar Rádió zrt. adóinak hallgatói korösszetétele

A Magyar Rádió zrt. adóinak közönsége lényegében nem változott, stabilizálódott. Ezen belül viszont a közönség korban kissé átstrukturálódott. A 40 év alattiak száma némileg növekedett, a 40-60 év közöttiek rovására. A 60 év fölöttiek száma nagyjából változatlan.

Az MR1-Kossuth Rádió összhallgatottságának növekedését látjuk az ábrán. A hallgatottság növekedése jellemzi az 50 év fölöttieket, változatlan a 40 év alattiak száma, míg csökkent a 40-49 évesek száma. Az idősebbek száma növekedésének oka, hogy az MR2-Petőfi Rádiótól elpártoló hallgatók részben az MR1-Kossuth Rádió hallgatóinak táborát gyarapítják.

Az MR2-Petőfi Rádió, összhangban a pozicionálási célokkal, drasztikusan megfiatalodott, hiszen a 30 évnél fiatalabbak körében jelentősen nőtt a hallgatottsága. AZ adó közönség-összetétele a legkiegyensúlyozottabb az egész magyar rádiós piacon, azaz a legjobban reprezentálja a magyar lakosság korösszetételét.

Az MR3-Bartók Rádió mért közönsége tovább csökkent. A 40-49 éves, a másik két adó közönségéből „kieső” korosztály affinitása nőtt, azaz ők jelentik ennek az adónak a hallgatói bázisát.

Idősávos vizsgálat

A továbbiakban időbontásban vizsgáljuk, hogy a fenti változások kapcsolódnak-e specifikus idősávhoz, műsorhoz vagy az adó(k) egészére egyöntetűen jellemzőek. Az ábrákon a legutóbbi időszak (2009 - szürke) hallgatottságát hasonlítjuk a műsorváltás előtti, összevethető időszakéhoz (2006 - fehér) főbb idősávonként, az egyes adók fent alkalmazott korcsoportjában. Az első oszloppár a teljes napot mutatja, a további oszloppárok az egyes idősávokat.

A teljes napi 10%-os növekedés nem egyenletesen oszlik meg idősávonként. Két számjegyű a növekedés délelőtt és délben, míg csökkenést látunk az esti, 19-21 órás idősávban.

MR2-Petőfi Rádió

A közönség megkétszereződése (közel 80%-os növekedés) szinte egész nap megjelenik, az adó hallgatottsága sokkal egyenletesebb a nap folyamán.

MR3-Bartók Rádió

Az MR3-Bartók Rádió elérésének 10% körüli mért csökkenése sávonként hozzávetőlegesen egyenletesen, inspecifikusan oszlik meg. Ez is arra utal, hogy ezen mért jelenségben jelentős szerepe van az általános márka-ismertségnek (kommunikációnak), mely a naplós mérési adatok fontos tényezője.

Összefoglalás, főbb megállapítások

II. 1. 5. MR4 - Nemzetiségi adások

A Magyar Rádió kisebbségi műsorainak sugárzása 2009-ben is a négy középhullámú adón történt, biztosítva ezzel valamennyi műsor országos elérhetőségét.

A 13 államalkotó kisebbség nyelvén műsort sugárzó adó műsorrendjét a kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetve állították össze. 2009-ben a műsorrendben nem történt lényeges változás, csupán műsorokon belüli, kisebb módosításokra került sor. Ennek következtében, 2009. március 1-jén lépett életbe a műsorok belső felépítését szabályozó egységes leírás.

Az MR4 naponta rendszeresen jelentkező, kétórás időtartamú, élőben elhangzó műsorainak (német, román, szlovák, horvát, szerb) hírszolgáltatása megfelel a gyors és hiteles tájékoztatás követelményeinek, miként azt a kisebbségi önkormányzatok visszajelzései is igazolják. Velük egyébként 2009-ben az MR4 vezetése és műsorkészítői konzultációt folytattak, értékelve az addigi munkát, valamint a Rádió munkatársai megismerhették ezen önkormányzatok jövőbeni elképzeléseit.

A szerkesztőségek a vizsgált időszakban is kapcsolatot tartottak az anyaországok rádióival.

Az MR4 2009-ben is fő támogatója volt az Arcusfestnek, a magyarországi nemzetiségi színházak országos találkozójának.

A Magyar Rádió internetes megjelenésének fejlesztése során, elkészült az MR4 önálló honlapja is, melyen a műsorok élőben is hallgathatóak, illetve visszahallgathatóak. Ezen túl, az érdeklődők betekintést nyerhetnek az adott nemzetiség történetébe, kulturális, oktatási és szervezeti rendszerébe.

II. 1. 6. MR5 - Parlamenti adások

Az MR5 a parlamenti időszakok idején, az ülések időszakához igazodva közvetítette a Parlament üléseit 2009-ben is.

A csak interneten hallgatható MR5 a parlamenti időszakok szüneteiben az MR1-Kossuth Rádió műsorát sugározza.

II. 1. 7. MR6 - Regionális, nemzetiségi és külföldi adások

2007. október 1-jétől MR6 néven, „A régió rádiója” indult el az új műsorstruktúra, a regionális adóknál. 2009-ben a műsorstruktúra nem változott. Jelenleg, Magyarország regionális felosztásához igazodva, az MR6 öt regionális stúdióból sugároz adást:

- Nyugat-dunántúli regionális stúdió (Győr)

- Dél-dunántúli regionális stúdió (Pécs)

- Dél-alföldi regionális stúdió (Szeged)

- Észak-alföldi regionális stúdió (Debrecen)

- Észak-magyarországi regionális stúdió (Miskolc)

Az adó hírműsorai a Magyar Rádió nemzeti főadójának nemzetközi híreit és a legfontosabb belpolitikai híreket tartalmazzák, prioritásként kezelve az adott térség híreit, eseményeit.

Az MR6 a magyar rádiós piacon a vegyes programozású rádiók közé tartozik. A műsorfolyam mind az öt stúdióban arra is lehetőséget ad, hogy a hallgatók az igényes szórakozást válasszák, mindezt összekötve helyi értékek, helyi alkotások megismerésével.

Az MR6 sajátossága, hogy a regionális stúdiókban készült tematikus műsorok nagy része országos adásban is megjelenik. A stúdiók modernizálásának és az induláshoz képest, lényegesen jobb szervezésének köszönhetően, az MR1-Kossuth Rádióban az MR6 indulásakor jellemző 200 műsorelem 2009 nyarára elérte a 350-et.

A Magyar Rádió a szerte a világban több mint 40 országban élő magyarok számára szinte a létrejötte óta sugároz magyar nyelvű műsorokat.

A külföldre irányuló adások tekintetében, a vizsgált időszakban említésre méltó változás nem történt.

A „Szülőföldünk” című egyórás, magyar nyelvű, hír-, esemény- és kulturális tartalommal kitöltött, tájékoztató jellegű műsor első kiadása az MR1-Kossuth Rádió”180 perc” című műsorára épül, míg a második kiadás leginkább a „Határok nélkül” anyagaiból válogat.

II. 1. 8. MR - On-line

Az MR - On-line szerkesztőség együttműködik az MR1 Kossuth - Rádióval, valamint kiszolgálja az adókhoz tartozó honlapokat.

2009-ben a szerkesztőség a kínálat, a tartalom bővítésére, illetve a fejlesztésre összpontosított. Fő feladata a vizsgált időszakban is a rádiós tartalmak konvertálása, internetes megjelenítése volt. A kínálatbővítés jegyében az MR - On-line létrehozta a „Sport”, az „Előzetesek” és a „Magazin” dobozokat, amelyek állandóan láthatók az mr1.hu nyitó oldalán. Megjelent a „Dosszié” című rovat is, amely tematika szerint gyűjti a tartalmat.

A munka átszervezése azt is lehetővé tette, hogy az MR - On-line 2009-ben - a korábbi időszakhoz képest - több saját tartalmat állítson elő.

Az mr1.hu látogatottságát 2009. január 14-e óta mérik folyamatosan, mely oldalon egyébként a vizsgált időszakban a legnagyobb fejlesztés zajlott. Megújult a www.mr2.hu, az MR2 - Petőfi Rádió honlapja is, mely ily módon még nagyobb felületet biztosít a különleges zenei és kulturális kínálatának bemutatására, valamint zenei híroldalként is funkcionál.

2009 elején elindult az MR4 „13 nyelvű” honlapja, amelynek igen nagy szerepe van a műsorkészítők és a hallgatók közötti kapcsolattartásban. Elkészült az MR6 (Regionális adások) honlapja is.

Az MR3-Bartók Rádió munkatársai készítették elő és működtetik a 2009 decemberében indult, MR7 „Dalok és dallamok” elnevezésű, internetes zenei adót, mely bizonyos értelemben - az MR2-Petőfi Rádió átstrukturálását követően - hiánypótlónak is felfogható. Sajnálatos azonban, hogy éppen annak a rétegnek egy jó része, amelyik azt a fajta zenei műfajt igényli, amit az MR7 jelenít meg, nem használ számítógépet, így internetet sem.

II. 1. 9. Archívum

A Rádió 2009-ben folytatta a hanganyag digitalizálását és restaurálását. Jelentős előrelépés, hogy az általánossá váló új munkamódszerek megkönnyítik a munkatársak számára az Archívum anyagaihoz való hozzáférést és ezzel a tartalmilag illusztratív ugyanakkor a percköltség szempontjából hatékonyabb műsorkészítést.

Az Archiválás szabályai a könyvvizsgáló folyamatos közreműködésével fokozatosan közelítik a reális értékelést. Az érvényes archiválási szabályzat egyaránt nyújt biztosítékot a nemzeti hangkincs fizikai megmaradására és elidegeníthetetlenségére. Ugyanakkor az is feladat, hogy a hanganyagok méltó és indokolt felhasználási igény esetén hozzáférhetőek legyenek. Ennek egyik előfeltétele az esetleges szerzői jogok definiálása, az ellenértékek egyszerű és reális értéken való és csak a tényleges jogosultak meghatározott körében való megfizetése.

Jelentős tartaléka a Rádiónak a birtokában lévő, különösen pedig az általa készített művészeti felvételek és különböző alkalmakra vagy tematikus célzattal készülő - különböző adathordozókon megvalósuló - vegyes válogatások támogatott vagy éppen extraprofitot célzó forgalmazása.

II. 1. 10. Adáslebonyolítás

Ezt a szót a szövegszerkesztő program okkal kifogásolja: nem tudni, tartalmat, minőséget vagy technikát jelent-e. A kínálkozó válasz szerint mindhármat.

A tartalom vizsgálatát a Rádió kristályosodó ismérvek alapján monitorozza, minősíti. Az Adáslebonyolító Igazgatóság monitorozói a más komoly Rádiókban alkalmazott módszerek ismeretében elemzik az elhangzott műsorokat.

A vizsgálat az elhangzó tartalom adekvát és helytálló volta mellett a közreműködő, megszólaló személyek alkalmasságáról is véleményt alkot.

A Rádió műsorsugárzása a kiadott programhoz igazodik, feszes és áttekinthető. Az éterben terjedő hangvételi minőségét azonban a továbbítás és a vevőkészülék helye, milyensége is meghatározza.

Az Antenna Hungária nem bizonyult könnyebb partnernek 2009-ben, mint előtte. Nem, vagy lassan terjed a más elven működő digitális készülékeknek szóló adás, miközben a Rádió szemszögéből nézve a médiahatósági-törvénykezési döntések sem segítették elő a hatalmas hangi ismeretbázishoz való könnyebb hozzáférést, a műsorfolyam korábbinál személyesebb, személyre-hallgatói csoportra szabott kialakítását, a tematikus digitális csatornák beindítását.

II. 1. 11. Zenei együttesek

A zenei együttesek funkciójának újrafogalmazása 2008-ban megtörtént. Az akkor kialakított 2008/09-es évad prioritásai hatnak és érvényesülnek. Kényszerű, de jogosnak bizonyult döntés volt az együttesek karcsúsítása. Biztos fedezet nélkül, akkor még kevés és sajnos ma sem elegendő „piaci” fellépés és produkció hiányában, a Rádiónak nyújtott költségvetési támogatás mellett, de attól elkülönülten megszavazott, a valós költségeket mindig alulmúló támogatás mellett a fix költségek arányát csökkenteni kellett. Egyensúlyozni kell: igaz, hogy a világ művelt országainak közrádiói kitűnő zenei együtteseket tartanak fenn, de az is igaz, hogy ezek közül csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a ritkán igényelt legnagyobb igényű produkciókra (Mahler, stb.) méretezzék magukat.

Az érvényes új alapelvek között szerepel az MR3-Bartók Rádió műsorellátása, amiben - kortárs és kamarazenei, ismeretterjesztői és fiatal előadókat felvezető műsorok egész sora bizonyítja ezt - nagyszerűen teljesítenek a területért felelős kollégák.

II. 2. Nemzetközi kapcsolatok és pályázatok

A korábbi gyakorlatot folytatva, a Petőfi Rádió 2009-ben is hazai és külföldi turnésorozaton vett részt. A májusban - sorrendben - Érsekújváron, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Beregszászon tartott koncerteken, élőben több mint hétezren hallhatták a magyar együtteseket.

Együttműködési megállapodást a Belgrádi Rádióval és a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádiótársasággal kötött a Magyar Rádió, melyek értelmében műsorcserék, és az intézményeknél dolgozó szakemberek kölcsönös támogatása valósulhat meg.

A határon túli magyar szerkesztőségek részére a közszolgálati médium 709 saját készítésű műsort biztosított, ingyenesen.

Képviseltette magát a 60 éves Muravidéki Rádió ünnepségein, és a Román Rádió 80 éves évfordulóján, valamint az Ukrán Rádió „Szülőföldünk” elnevezésű fesztiválján. Ez utóbbihoz kapcsolódva, 40 rádiós szakember érkezett a Magyar Rádióhoz tapasztalatcserére.

Az elektronikus sajtó európai szervezetével, az EBU-val is fejlődtek a kapcsolatok. Az EBU rádiós közgyűlése Such Györgyöt a Rádió Bizottság tagjává választotta. Az „Eurosonic Youth” konferencián az MR2-Petőfi Rádió átalakítását és eredményeit is bemutatta a menedzsment.

Két hazai rádiós részesült kéthetes ösztöndíjban a francia közszolgálati rádiónál.

A pályázati lehetőségeket korlátozza, hogy a Magyar Rádió 114-es KSH besorolású, azaz profitorientált gazdálkodó szervezet, s így számos lehetőségből kimarad. A Kossuth Rádió az ORTT-től nyert több mint 27 millió forintot adaptációs tevékenységre. Így az írástudatlanság elleni küzdelem módszertanát volt módjuk megismerni magyar szakembereknek. A Bartók Rádió az NKA pályázatán nyert 7 millió feletti összeget, s az Artisjustól további 1 milliót. A rádió archívuma részt vett abban az EU-s projektben, amely az európai digitális könyvtárakhoz csatlakozás lehetőségét segíti elő.

II. 3. Humánpolitika

A Magyar Rádió zrt. aktív állomány létszáma 2009-ben, összességét tekintve nem változott. A néhány százalékos átrendeződés - számszerűen - a Zenei Együttesek Irodáját (-12), az MR2-Petőfi Rádiót (-7), a Műszaki Igazgatóságot (-6), illetve az Informatikai és Biztonsági Irodát (+7), az MR1-Kossuth Rádiót (+5), a regionális nemzetiségi műsorok szerkesztőségét (+5) és az MR-Online Főszerkesztőséget (+5) érintette.

A zenei együttesek megújulása is erre az időszakra tehető. A zenekar, illetve az énekkar vezetőjének megbízása, illetve munkaszerződése lejárt, s pótlásukat pályázati úton oldotta meg a rádió vezetése. Többfordulós, próbavezénylésekkel, próbafolyamatok vezetésével színesített, s az együttesek tagjaival közösen értékelt pályázat eredményeként, a szimfonikusokat Stephen D'Agostino, az énekkart Somos Csaba irányítja a következő időszakban.

A dolgozói alapbérek, átlag 52 ezer forinttal (28,69%) emelkedtek, az aktív munkavállalók átlagbére 67 ezer forinttal (20,43%) nőtt.

Az év elején 10%-os bérfejlesztés, valamint az előző év novemberi alapbérhez viszonyítva 110% jutalom kifizetése, júniusban újabb jutalmazás valósult meg.

II. 4. A Magyar Rádió zrt. gazdasági helyzete - A Magyar Rádió zrt. 2009. évi eredményének alakulása

A Magyar Rádió gazdálkodását kiegyensúlyozottság, mértékletesség, racionalitás jellemzi. A szigorú költségtakarékosság eredményeként, csak 4% körüli a költségek és ráfordítások növekedése az elmúlt évhez képest, a tervezetthez viszonyítva, pedig alatta maradnak. Miközben a bevételek a tervszinten valósultak meg, a kiadások alapvetően a tervezetteknél kedvezőbben alakultak. A mérleg szerinti eredmény - várhatóan - az előző évhez viszonyítva 791 millió forinttal kevesebb, a tervezettnél 175 millió forinttal több lesz.

A bevételek - 15.263 millió forint - a terv, illetve az előző évi teljesítmény 98%-ban realizálódnak. Ezen belül az árbevétel - belföldi és exportértékesítés - az üzleti tervhez képest 10%-os növekedést mutat. A reklámbevételek 3%-kal alakulnak kedvezőbben a tervezettnél.

A saját tevékenységből származó bevételek - műsorújság, zenei együttesek, vendégház, illetve egy jóval korábbról járó műsorszolgáltatási díj beérkezése - szintén a pozitív szaldót erősítik.

Az export árbevétel - kb. 9 millió forint - a külföldi székhelyű társaságoknak értékesített reklámokból, és a zenei együttesek külföldi turnéjából származik. Ez némileg elmarad az előző évi hasonló bevételtől.

Az egyéb bevételek közül az állami támogatás 96%-a realizálódott. További 270 millió forint „megtakarítás” jelentkezik a sugárzási díjban, mivel a Magyar Rádió nem vette igénybe a 2009-re előirányzott teljes összeget, a kuratórium adásidőre vonatkozó határozatának megfelelően. További, a tervezetthez képest mintegy 33 millió forint, az a bevétel, amely a térítésmentes szolgáltatásokból, kártérítésekből folyik be.

A pénzügyi bevételekből is, a tervezettnél 84 millió forinttal többet ért el médium, szigorú, tudatos pénzgazdálkodásának - a megtakarítások folyamatos lekötésének - köszönhetően.

A költségek és ráfordítások összege mintegy 15 milliárd forint, az előző évhez viszonyítva 519 millió forinttal magasabb, a tervezetthez képest 421 millió forinttal alacsonyabb.

Az anyagköltségek 21 millió forinttal, a szolgáltatások költségei 739 millió forinttal (11%-os megtakarítás!) alacsonyabb szinten realizálódtak a tervezettnél. Utóbbinál a legnagyobb tétel a műsortovábbítási költség, amelynek alakulására a Magyar Rádiónak nincs érdemi befolyása. A tervezetthez képest 93%-os realizálása, 3.755 millió forintot jelent. Sikeres közbeszerzési pályázatokkal az őrzés-védés, a nyomdai szolgáltatások, a takarítás és a biztosítások költségein 115 millió forintot sikerült megtakarítani. Karbantartáson 49 millió forintot, közreműködői díjakon 26 millió forintot, a reklám, hirdetés költségeken 143 millió forintot, szakértői, tanácsadói szolgáltatáson 50 millió forintot, a szoftverek és informatikai eszközök bérleti díján 58 millió forintot - ez utóbbi tétel még vitatott a szolgáltató részéről, s ezért céltartalékot képezett menedzsment - takarított meg a Magyar Rádió. Csekély, mindössze 19 millió forintos növekmény a fizetett jutalékoknál mutatkozik.

A humánpolitikát tárgyaló fejezetben jelzettek miatt, a tárgyév személyi ráfordításai az előző évit 780, a tervezettet 529 millió forinttal haladták meg. A 2009-ben két alkalommal kifizetett elnöki jutalmak a szakszervezetekkel folytatott egyeztetések eredménye, figyelembe véve a magasabb szintű teljesítményeket, valamint a Magyar Rádió stabil pénzügyi helyzetét.

Ez utóbbi adta a lehetőséget arra is, hogy megkezdődjenek azok a beruházási, karbantartási munkálatok, amelyek elkerülhetetlenek az ingatlankorszerűsítéshez, a műsorkészítői környezet modernizációjához és a műsorok hallgatóhoz eljuttatási feltételeinek javításához.

A Magyar Rádió vezetése büszke arra, hogy a szigorú költséggazdálkodás eredményeként az intézmény likviditási helyzete kedvező, nincs hosszú, illetve rövid lejáratú fizetési kötelezettsége, beruházásait saját tőkéből valósította meg, ami vagyongyarapodást jelez.

A Magyar Rádió a költséghatékonysági intézkedéseket, a gazdasági krízist megelőző időszakban végrehajtotta. A 2007-ben megvalósított jelentős létszámcsökkentési programnak köszönhetően felkészülten érte válság, s ha a költségvetési politika nem változik, azaz nominálisan nem módosulnak az állami finanszírozási források, vagy nem következik be valami rendkívüli, pl. a reklámpiac összezuhanása, esetleg súlyos költségvetési elvonás, akkor a közszférát tekintve, nem a Magyar Rádióban lesz a legrosszabb dolgozni.

Itt említjük meg, hogy a Magyar Rádió vezetése, és Közalapítványának elnöksége szerint méltánytalan, hogy a 2009. évi másfél milliárd forintos műsorterjesztési költség-megtakarításból, a kormány határozata értelmében, a médium egyetlen forinthoz sem jut, mert a „maradványt” a másik két közszolgálati médium között került felosztásra.

III. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 2009. évi működése

III. 1. A kuratóriumi munka a számok tükrében

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma a vizsgált időszakban 6 kuratóriumi ülés keretében 21 napirendi pontot tárgyalt meg, és ennek során 15 kuratóriumi határozatot fogadott el.

A kuratóriumi elnökség ugyanezen időszak alatt 16 elnökségi ülés keretében 41 napirendi ponttal foglalkozott és 37 elnökségi határozatot hozott.

III. 2. A kuratórium által végzett szakmai munka

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elvégezte mindazon feladatokat, amelyeket a vonatkozó jogszabályok ránézve kötelezően előírnak, valamint amelyek törvényes hatásköre gyakorlásában szükségessé váltak.

Az év első kuratóriumi ülésén a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt jogkörében eljárva, a kuratórium tudomásul vette és elfogadta a KMSZ érvényesülésének éves vizsgálata során a Magyar Rádió zrt. elnöke által készített írásos előterjesztést.

Szintén a 2009. február 26-i ülésen hozta meg azt a határozatot a kuratórium, melynek értelmében az országgyűlési beszámolók mindig az előző év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről szóljanak.

A Szavak ereje munkacsoport 2009. március 16-i ülésén ismét megtárgyalta a Magyar Rádió adóazonosításának, valamint a zenei együttesek megnevezésének gyakorlatát. A bizottság örömmel tapasztalta, hogy az adók tradicionális elnevezéseit - Kossuth, Petőfi, Bartók - ismét hallhatja a közönség. Megállapították azonban azt is, hogy a zenei együttesek megnevezésénél nem változott a helyzet, továbbra is az MR rövidítés szerepel a hivatalos névhasználatban. A kuratórium március 26-án tárgyalta a munkacsoport értékelését és azt a konszenzust alakította ki, hogy az MR1, MR2, MR3, illetve Kossuth, Petőfi, Bartók adók névhasználata bekövetkezett, az erre vonatkozó kuratóriumi kérésnek a rádió menedzsmentje eleget tett. A zenei együttesekre vonatkozóan is hasonló tartalmú ajánlást fogalmazott meg a kuratórium, és bizodalmát fejezte ki abban, hogy a rádió elnöke megfontolás tárgyává teszi az elhangzottakat.

Az új összetételű kuratórium 2009. május 21. napján megválasztotta a Magyar Rádió zrt. felügyelőbizottságának tagjává 2009. június 1-jétől 2012. július 31-ig terjedő időszakra Schmelzer Pétert.

A Magyar Rádió zrt. 2008. évi éves beszámolójának tárgyalása során a kuratóriuma úgy döntött, hogy a Magyar Rádió zrt. 2008. évi éves beszámolójához kiegészítést kér a Magyar Rádió elnökétől az alábbi kérdésekben:

A kuratórium a Magyar Rádió zrt. 2008. évi éves beszámolóját végül 2009. június 4-én fogadta el.

A kuratórium ugyanakkor egyhangú szavazással elfogadta a Magyar Rádió Közalapítvány 2008. évi mérleg- és eredmény-kimutatását.

A kuratórium Szervezeti és Működési Szabályzata lehetőséget ad arra, hogy a kuratórium határozatainak, állásfoglalásainak szélesebb körű és szakmailag megalapozottabb előkészítése céljából munkacsoportokat hozzon létre. A munkacsoportok általában egy-egy, a kuratórium és a Magyar Rádió zrt. működésével összefüggő szakmai területet fognak át tevékenységükkel. Utolsó napirendi pontként a kuratórium a következő munkacsoportokat hozta létre:

A kuratórium 2009. október 8-i ülésén - értékelve a Magyar Rádió zrt. elnöke pályázatában foglalt célkitűzéseinek megvalósítását - a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt jogkörében eljárva tudomásul vette a Magyar Rádió zrt. elnökének a 2008. augusztus 1-jétől 2009. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozó beszámolóját.

Ennek a kuratóriumi ülésnek a keretében hagyta jóvá a kuratórium a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt jogkörében eljárva a Magyar Rádió zrt. archiválási rendjéről szóló szabályzatát. A szabályzat hatálybalépéséhez szükséges még az ORTT jóváhagyása is.

A kuratórium a 2009. december 10-i ülésén az előterjesztésben foglaltak szerint jóváhagyta a Magyar Rádió zrt. 2010. évi adásidejét. Az adásidő meghatározásakor hosszú vita alakult ki arról, hogy a Kossuth adó középhullámon történő sugárzási ideje mikor érjen véget. Végül a rádió menedzsmentje úgy módosította előterjesztését, hogy ezen a hullámhosszon az éjféli híreket követően függeszti fel a sugárzást. Ez a módosulás 2009-hez képest napi plusz két óra adásidő többletet jelent. A határozat elfogadásával egyidejűleg a kuratórium fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy támogatja a Magyar Rádió zrt. vezetésének azon intézkedéseit és törekvéseit, hogy a műsorterjesztésben közreműködő szolgáltatókkal szemben a lehet leghatékonyabb ellenőrizhetőség és színvonalas teljesítés követelményét érvényesítse.

A kuratórium a 2009-es év utolsó kuratóriumi ülésen még elfogadta a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma 2008. évi országgyűlési beszámolóját.

III. 2. 1. Negyedéves gazdasági beszámolók

A kuratórium elnöksége rendszeresen áttekintette és ellenőrizte a Magyar Rádió zrt. gazdálkodását. Ennek keretében negyedévente kapott és fogadott el gazdasági beszámolót a Magyar Rádió zrt. gazdálkodásáról.

III. 2. 2. Az Antenna Hungária Zrt-vel a digitális földi műsorszóró platformokon való megjelenés szerződéses feltételeinek kialakítása

A szerződés megkötése érdekében a Magyar Rádió vezetése két ízben folytatott tárgyalásokat az Antenna Hungária Zrt. képviselőivel. Az AH által megküldött szerződéstervezettel kapcsolatosan a Magyar Rádió által előadott jogi és műszaki aggályokra az AH tárgyalódelegációja 2008. november 28-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ezekben a súlyú kérdésekben kizárólag az anyavállalat legfelsőbb menedzsmentje jogosult dönteni. Az AH-nak a pályázati vállalása alapján 2008. december 1-jén kellett volna megkezdenie a digitális földi műsorszórást. Figyelemmel a fentiekre a Magyar Rádió zrt. vezetése nyilatkozatban járult hozzá ahhoz, hogy az AH szerződés nélkül, de térítésmentesen kezdje sugározni a Magyar Rádió adásait. Az AH nem élt ezzel a lehetőséggel és nem is reagált erre a felajánlásra.

III. 2. 3. Kossuth frekvencia

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége 2009. január 29-i határozatával támogatta a Magyar Rádió zrt. menedzsmentjének azon szándékát, mely azt a célt szolgálja, hogy az MR1 Kossuth Rádió használhassa az aktuálisan a Sláger Rádió által használt frekvenciákat. Ezzel az MR1 Kossuth Rádió lefedettsége 74%-ról 81%-ra lenne növelhető, egyúttal gazdasági szempontok szerint is optimalizálva az adó működtetését, hiszen megszüntetné a több tucat frekvencia párhuzamos fenntartásának és üzemeltetésének jelentős pluszköltségét. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége ennek a kezdeményezésnek az egyértelmű támogatásával is hozzá kívánt járulni ahhoz, hogy a közszolgálati főadó a lehető legszélesebb körben, jó vételminőségben elérhető legyen az adófizető magyar állampolgárok számára.

III. 2. 4. A Magyar Rádió zrt. elnökének megbízási díjáról

Az MRKA elnöksége - több jogi szakvélemény kikérésével - megvizsgálta Dr. Such György és a Magyar Rádió Közalapítvány között 2006. július 26. napján megkötött megbízási szerződést, valamint annak összes kiegészítését.

A fenti vizsgálat során megállapíthatóvá vált, hogy a szerződés 7. pontja, illetve a szerződés kiegészítése nem egyértelmű, továbbá felmerülhet, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, illetve a médiatörvény rendelkezéseibe ütközés esetén semmis, tehát érvénytelen, végezetül ezen rendelkezéseinek végrehajtása az MRKA jelenlegi elnöksége számára vállalhatatlan. Az MRKA elnökség tagjai a fenti indokok alapján - arra is figyelemmel, hogy nincs nézetazonosság közöttük a tekintetben, hogy mely elnökségi tag milyen szempontból találta aggályosnak a szerződésnek a Magyar Rádió zrt. elnöke premizálására vonatkozó részét - a megoldás érdekében döntött az alábbiakról:

Az elnökség felhatalmazta a kuratórium elnökét és elnökhelyettesét, hogy haladéktalanul kezdjék meg Dr. Such György elnökkel a peren kívüli egyeztetést a megbízási szerződés közös megegyezéssel történ módosítását illetően, a módosítás szüntesse meg az elnökség által aggályosnak tartott pontokat, és mindenben feleljen meg a hatályos jogszabályoknak, valamint vegye tekintetbe a felek méltányolható érdekeit.

Miután az egyeztetések nem vezettek eredményre az elnökség 2009. június 4-i ülésén úgy döntött, hogy felhatalmazza a Magyar Rádió Közalapítvány jogtanácsosát, hogy - a kuratórium elnökének és elnökhelyettesének irányítása és felügyelete mellett - keresetet nyújtson be az illetékes bírósághoz annak megállapítására, hogy a Magyar Rádió zrt. elnökével 2006. július 26-án megkötött megbízási szerződés 7. pontjában foglaltak megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak. (ld. határozatok - melléklet)

III. 2. 5. A Magyar Rádió zrt. általános likviditását biztosító hitelkeret-szerződés megszüntetése

Az MRKA elnöksége 2009. április 16-i ülésén - a Magyar Rádió zrt. kiegyensúlyozott gazdasági helyzetére, pozitív eredményeire, valamint a Magyar Rádió épületegyüttesét érintő jelzáloghitel meglétére tekintettel - 9 igen és 4 nem szavazattal akként határozott, hogy visszavonja a CIB Bankkal korábban megkötött és eddig igénybe nem vett 3,2 Mrd. forintos hitelkeret-szerződésre és jelzálog-szerződésre 2008. július 28-án megadott felhatalmazását. (A nemmel szavazó elnökségi tagok jogszerűtlennek ítélték meg a határozatot.) A Magyar Rádió zrt. elnöke 2009. május 15-én kérte a Fővárosi Bíróságtól a határozat felülvizsgálatát. A 2009. június 23-i végzésében a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma felfüggesztette az elnökség EH 8/2009.(04. 06.) számú határozatának végrehajtását. A Közalapítvány, mint beavatkozó ellenkérelmet nyújtott be, majd a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a 2009. december 15-én írásba foglalt ítéletében hatályon kívül helyezte a fent nevezett elnökségi határozatot. (ld. határozatok - melléklet)

III. 2. 6. Épületrekonstrukciós program

2009. július 16-án az elnökség tájékoztatást kapott a Magyar Rádióban lezajlott, illetve még folyamatban lévő épület-rekonstrukciós program helyzetéről, a munkálatok pénzügyi vonzatairól. Az ingatlan rekonstrukciós program részeként valósult meg például az MR2 Petőfi Rádió új programközpontja.

Szintén a július 16-i elnökségi ülésen hallgatott meg tájékoztatást az elnökség a Magyar Rádió zrt. - 2006-2009 közötti időszaka - bér- és prémiumrendszeréről. A Magyar Rádiónál 2008. szeptember 1-jén alapbéremelésre került sor, amelynek összege az előző hónap bérköltségének 10%-a, azaz közel 30 millió Ft volt. Minden önálló szervezeti egység, illetve a társaság munkavállalóinak 97%-a volt érintve a béremelésben (többnyire csak a 2008-ban belépőknek nem változott az alapbére). Az előző időszaki alapbérre vetítve ez átlagosan 14%-os alapbéremelésnek felelt meg.

A Magyar Rádió 2008. évi eredményes, költségtakarékos gazdálkodása lehetővé tette, hogy 2008 évre vonatkozóan újabb alapbéremelésre kerüljön sor és ezzel egyidejűleg jutalomban is részesítse a dolgozókat. A bérfejlesztés mértéke átlagosan 10% volt, időpontja pedig 2008. december 1-je. A bérfejlesztés második ütemére vonatkozó legfontosabb szabály az volt, hogy alanyi jogon csak az a 2008 decemberében munkaviszonyban álló munkavállaló részesülhetett alapbérfejlesztésben, aki alapbesorolása, valamint megbízása szerint nem minősül felsővezetőnek. A két ütemben végrehajtott alapbéremelésnek köszönhetően 2009. június 1-jén a Magyar Rádió 992 fős aktív munkavállalói létszámára vetítve az átlagbér 257.921,- Ft/fő volt.

III. 2. 8. Végkielégítési gyakorlat a Magyar Rádióban

Az elnökség szintén a szeptember 10-i ülésén kérte fel az MR zrt. felügyelőbizottságát, hogy vizsgálja meg a Magyar Rádió zrt-nél 2006. január 1. napjától történt minden munkajogviszony vagy egyéb más jogviszony megszűnését követő, az MR zrt. által bármely jogcímen kifizetett összegek mértékét és mögöttes jogi hátterét. A vizsgálat eredményéről az elnökség 2009. október 25-ig kérte az írásbeli tájékoztatást. A felügyelőbizottság az általa elvégzett vizsgálatról tájékoztatta az elnökséget, melynek alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy a Magyar Rádióból távozó - arra jogosult - munkavállalók végkielégítése minden esetben a hatályos jogszabályokban és a kollektív szerződésben foglaltaknak megfelelően történt meg.

III. 2. 9. A Benczúr utcai ingatlanról

Az MRKA elnöksége 2009. szeptember 10-i ülésén felkérte a menedzsmentet, hogy a Benczúr utcai ingatlanra vonatkozó előzményeket, valamint a jelenlegi helyzetet foglalja össze, és adjon tájékoztatást az elnökség számára a célból, hogy a kuratórium elnöksége átgondolhassa, a továbbiakban milyen lépéseket tervez az ingatlannal kapcsolatban. Az összefoglaló anyagból kiderült, hogy a többségi tulajdonos (5/6) MTV Zrt. már több ízben jelezte szándékát az üzemeltetés megszüntetésére, valamint az ingatlan közös értékesítésére vonatkozóan. A Magyar Rádió zrt. vezetése is amellett érvelt, hogy érdemes lenne megkísérelni az ingatlan közös értékesítését, de oly módon, hogy a lakók kártalanítása, illetve a kínai külképviselettel kapcsolatos be nem jegyzett szolgalmi jog ügyének rendezése ne a Magyar Rádiót terhelje. Az elnökség formálisan nem döntött az ingatlan sorsáról.

III. 3. A Magyar Rádió Közalapítvány gazdálkodása

A Magyar Rádió Közalapítvány működésének és gazdálkodásának alapvető jogszabályi hátterét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, a Magyar Köztársaság 2009. évről szóló költségvetési törvénye, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) rendelet, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány Alapító Okirat biztosítja.

A Közalapítványnak 2009. évben is alapvető feladata volt, hogy a Magyar Rádió zrt. tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás médiatörvényben meghatározott követelményeinek érvényesítéséről. A Közalapítvány meghatározott állami közfeladatokat lát el. E feladatokat a Magyar Rádió zrt. működtetése útján végzi akként, hogy ez a tevékenység egyben a Közalapítvány célszerű tevékenysége is, ezért nem minősül vállalkozási tevékenységnek.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma a Közalapítvány 2009. évi költségvetését 2009. március 20-án fogadta el.

A médiatörvény alapján a Magyar Rádió Közalapítvány működési költségeit az Országos Rádió és Televízió Testület Műsorszolgáltatási Alapjából átutalt összegek fedezik. A törvény úgy rendelkezik, hogy az Alap bevételeinek 1 %-a fordítódjék a Hungária Televízió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Magyar Rádió Közalapítvány finanszírozására, mégpedig egyenlő mértékben. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az Országgyűlés a fent jelzett egy százalékot 3 %-ig kiegészítse. Az Országgyűlés 1997-98-ban 1 %-ról 1,5 %-ra, 1999-ben 1,8 %-ra , majd 2009. évben 3 %-ra emelte a közalapítványok járandóságát.

2009-ban az alábbi, a Közalapítvány költségvetését is befolyásoló döntések születtek:

A Közalapítvány a 2009. évet várhatóan 43 millió Ft eredménnyel fogja zárni a tervben megfogalmazott 7.610 E Ft tervezett nyereséggel szemben.

A Magyar Rádió Közalapítványt érintő bevétel összege: 262 773 E Ft. Ezen bevétel 66,59 százalékkal magasabb az előző évi bevétel összegénél. A 2009. évi tervben előirányzott bevétel összege: 263.668 E Ft volt. Az üzemben tartási díjbevétel összege 257.559 E Ft, amely a tervben előirányzottal (253.368 E Ft) szemben 4.191 E Ft-tal magasabb. A növekedés azzal magyarázható, hogy a nem támogatási célú üzemben tartási díjbevétel a tervezett összeget meghaladja. Az egyéb bevétel összege 4.695 E Ft, amelyből 4.237 E Ft a Magyar Rádió zrt. részére továbbszámlázott bankköltségből, 458 E Ft pedig egyéb bevételekből tevődik össze. A pénzügyi műveletek bevétele abszolút számban 5.214 E Ft-ban realizálódott, a tervben megfogalmazott 5.000 E Ft-tal szemben. A Magyar Rádió zrt-t érintő bevétel összege: 8.570.178 E Ft, amely az előző évinél (8.584.918 E Ft) 0,17 százalékkal alacsonyabb.

A 2009. évet érintő összes költségek és ráfordítások összege: 8.794.464 E Ft. Ebből a Magyar Rádió zrt--nek átutalt ráfordítás összege: 8.570.178 E Ft. A Közalapítványt érintő költségek és ráfordítások összege: 224.286 E Ft. Ez a tervhez viszonyítva mintegy 14,17 százalékos költségmegtakarítást jelent.. A tervben meghatározott 2009. évi költségek és ráfordítások összege: 256.058 E Ft.

A Közalapítvány a szabad rendelkezésű pénzeszközeit államilag garantált értékpapírba fektette, melynek a 2009. december 31-i értéke 77.005 E Ft. Az év folyamán 143 millió Ft-ot fektettünk be Diszkont Kincstárjegyekbe, melynek a hozama 5.214 E Ft volt.

Összességében: a Közalapítvány a 2009. évet várhatóan 43 millió forint nyereséggel fogja zárni, működése gazdaságilag továbbra is egyensúlyban van.

A Közalapítvány kötelezettségeinek minden esetben eleget tett, köztartozása nincs.

Budapest, 2010. március 25.

Dr. Rangos Katalin s. k.

a kuratórium elnöke

MELLÉKLETEK

Panaszbizottsági ügyek 1. számú melléklet

2009. 01. 01. - 2009. 12. 31. közötti időszakban

Összesen: 21 panasz, melyből:

2. sz. melléklet

A MAGYAR RÁDIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA

2009. JANUÁR 1-JÉTŐL 2009. DECEMBER 31-IG MEGTARTOTT

ELNÖKSÉGI

ÜLÉSEINEK NAPIRENDI PONTJAI

A MAGYAR RÁDIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA

2009. JANUÁR 1-JÉTŐL 2009. DECEMBER 31-IG MEGTARTOTT

KURATÓRIUMI

ÜLÉSEINEK NAPIRENDI PONTJAI

4. sz. melléklet

határozatok a III. 2 . 4. A Magyar Rádió zrt. elnökének megbízási díjáról című ponthoz:

EH 39/2008 (07. 28.)

elnökségi felhatalmazás megadása az MR zrt. hitelfelvételéhez

A MRKA elnöksége hozzájárul - a vitában, a szerződésre vonatkozóan elhangzott észrevételekkel és pontosításokkal -, hogy a Magyar Rádió zrt. a 3,2 milliárdos hitelkeret szerződést a CIB Bankkal aláírja.

igen: 11 nem: 0 tartózkodott: 1

EH 40/2008 (07. 28.)

a MUX pályázatra szánt összegről

A MUX pályázatra szánt 594 millió forint összeg kizárólag kuratóriumi elnökségi határozat alapján hívható le, amennyiben az NHH az MR zrt.-vel köti meg a szolgáltatási szerződést a digitális sugárzásra.

igen: 11 nem: 0 tartózkodott: 1

EH 41/2008 (07. 28.)

az új digitális csatornák indítására szánt összegről

Az előterjesztésben szereplő új digitális csatornák indítására szánt 700 millió forintból egyelőre 100 millió forint felhasználásához járul hozzá az elnökség. Minden további összeg lehívásához külön kuratóriumi elnökségi határozat szükséges.

igen: 11 nem: 0 tartózkodott: 1

EH 42/2008 (07. 28.)

a rendszeres pénzügyi tájékoztatásról

A kuratórium elnöksége felkéri az MR zrt. menedzsmentjét, hogy havi rendszerességgel adjon pénzügyi tájékoztatót - tárgyhó 10-ig - a zrt. pénzügyi helyzetéről. Ezzel egyidejűleg a hitelkeret szerződés alapján felveendő egyes lehívások kondícióiról minden esetben a kuratórium elnökségét előzetesen tájékoztatnia kell.

igen: 11 nem: 0 tartózkodott: 1

EH 8/2009 (04. 16.)

hitel-keretszerződés megszüntetéséről

Az MRKA elnöksége akként határozott, hogy visszavonja a CIB Bankkal korábban megkötött és eddig igénybe nem vett 3,2 Mrd. forintos hitel-keretszerződésre és jelzálog-szerződésre - 2008. július 28-án - megadott felhatalmazását.

igen: 9 nem: 4 tartózkodott: 0

dr. Rangos Katalin dr. Gál András Levente

dr. Dézsi Mihály Marosi György

dr. Egri Oszkár dr. Simon Attila

dr. Farkas István Szente Péter

Hárshegyi János

Hortobágyi Éva

Kocsis András Sándor

dr. Nagy Balázs

Nagy Lenke

EH 1/2010 (01. 21.)

a Fővárosi Bíróság 11. G. 40. 960/2009/12. számú ítéletéről

A MRKA elnöksége úgy döntött, hogy tudomásul veszi a Főváros Bíróság 11. G. 40. 960/2009/12. számú ítéletét, és ellene jogorvoslattal nem kíván élni.

igen: 10 nem: 1 tartózkodott: 2

határozatok a III. 2 . 5. A Magyar Rádió zrt. általános likviditását biztosító hitelkeret-szerződés megszüntetése című ponthoz:

EH 53/2008 (12. 18.)

az MR zrt. elnökének szerződéséről

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége áttekintette és megtárgyalta a dr. Such György MR zrt.-elnökkel 2006. 07. 26-án kötött megbízási szerződést és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat. Az elnökség álláspontja szerint a fenti szerződéses jogviszonyban nem kellő mértékben érvényesülnek az MRKA és az MR zrt. érdekei és jogai; valamint jogi és értelmezési aggályok merültek fel. Emiatt, továbbá a külső gazdasági körülményekben előállt változások okán, az elnökség szükségesnek tartja a szerződés módosítását. Ennek érdekében felhatalmazást ad a kuratórium elnökének és elnökhelyettesének, hogy további két jogi szakvélemény bekérését követően - egy esetleges per megelőzése érdekében - egyeztetést folytasson dr. Such Györggyel.

igen: 13 nem: 0 tartózkodott: 1

EH 4/2009 (02. 12.)

a MR zrt.-elnök megbízási szerződéséről

Az MRKA [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]elnöksége [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]- több jogi szakvélemény kikérésével - megvizsgálta [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]Dr. Such György[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] és a[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] Magyar Rádió Közalapítvány [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ](a továbbiakban: MRKA) között 2006.[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] július 26. napján megkötött[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] megbízási szerződést, valamint annak[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] összes kiegészítését. [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ][Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]

A [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]fenti vizsgálat során megállapíthatóvá vált, hogy a szerződés [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]7. pontja, illetve[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] a szerződés kiegészítése nem egyértelmű, [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]továbbá felmer[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]ülhet, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ], illetve a médiatörvény rendelkezéseibe ütközés esetén[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] semmis, tehát érvénytelen[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ], végezetül ezen rendelkezéseinek végrehajtása az MRKA jelenlegi elnöksége számára vállalhatatlan.[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] Az MRKA elnökség tagjai a fenti indokok alapján, arra is figyelemmel, hogy nincs nézetazonosság közöttük a tekintetben, hogy mely elnökségi tag milyen szempontból találta aggályosnak a szerződésnek a Magyar Rádió zrt. elnöke premizálására vonatkozó részét, a megoldás érdekében döntött az alábbiakról:[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]

Az elnökség felhatalmazza a kuratórium elnökét és elnökhelyettesét, hogy haladéktalanul kezdjék meg[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] Dr. Such György elnökkel a peren kívüli egyeztetést a megbízási szerződés közös megegyezéssel történő[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] mód[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]osítását illetően, [Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]a módosítás szüntesse meg az elnökség által aggályo[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]snak tartott pontokat és mindenben felel[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ]jen meg a hatályos jogszabályoknak[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ], valamint vegye tekintetbe a felek méltányolható érdekeit.[Author ID1: at Wed Feb 11 09:35:00 2009 ] (határidő: 2009. február 20.)

Az MRKA elnöksége ugyanakkor (összhangban a Dr. Such György elnök tevékenységét korábban támogató döntéseivel) hangsúlyozza, hogy az elért szakmai és gazdasági eredményei alapján indokoltnak tart az elnök részére jogszerű és méltányos emelt díjazást, ennek mértékéről a 2008. évi mérleg elfogadását követően dönt először.

igen: 14 nem: 0 tartózkodott: 0

EH 20/2009 (06. 04.)

a Magyar Rádió zrt. elnökének díjazásáról

Az elnökség úgy döntött, felhatalmazza a Magyar Rádió Közalapítvány jogtanácsosát, hogy - a kuratórium elnökének és elnökhelyettesének irányítása és felügyelete mellett - az előterjesztésben foglalt jogi megfontolások alapján keresetet nyújtson be az illetékes bírósághoz annak megállapítására, hogy a Magyar Rádió zrt. elnökével 2006. július 26-án megkötött megbízási szerződés 7. pontjában foglaltak megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak.

igen: 13 nem: 1 tartózkodott: 0

4/2010 (III. 22.) sz. MRKA ET ügydöntő határozat

a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma 2009. évi működésének megítéléséről

Budapest, 2010. március 23.

Dr. Bencze Izabella s. k.

ET elnök

Nagy Tamás s. k. Laczik Zoltán s. k.

ET tag ET tag

2

37

44

58